Van az úgy, hogy egyetlen mondat vagy egy jól elővezetett példa még a legvehemensebb vitapartnert is azonnal padlóra küldi. Amikor a kekeckedő is rádöbben, ezen a vonalon nincs értelme tovább menni. Sakk és matt!
A balliberális oldal régi vesszőparipája, hogy Magyarországon „brutális médiafölényben” van a kormányoldal. Természetesen ezt még soha semmivel nem tudták alátámasztani, de hát mint tudjuk, a liberális gondolkodású embert nem olyan fából faragták, hogy holmi tényekkel foglalkozzon. Neki elvei vannak, meg elképzelései. Természetesen világmegváltóak. Jól is néznénk ki, ha a liberális csak úgy megszakítgatná a folyamatban lévő világmegváltását, hogy kitekintsen az elméje által kreált párhuzamos univerzumból és rápislogjon néha a valóságra. Még a végén rádöbbenne, hogy pont nem váltja meg a világot...
Tudnunk kell, hogy egy liberális számára teljesen másképp értelmezendők a fogalmak. Számára normális állapotok akkor uralkodnak egy ország újságírásában, ha ott csak és kizárólag liberális kézben lévő médiumok találhatók. (na jó, lehet 1-2 kisebb más kézben is, mutatóba) Ha már létezik néhány komolyabb médium is más politikai oldal kezében, ott iszonyú veszélyben van a független és kiegyensúlyozott tájékoztatás. Még nagyobb katasztrófa, ha a politikai oldalaknak közel azonos mértékben állnak rendelkezésére médiumok és mindenki ugyanúgy el tudja juttatni az üzenetét a választópolgárok felé. Az már maga a földi pokol, a demokrácia szégyene, a fasizmus netovábbja. Hiszen egy liberális számára a független és kiegyensúlyozott tájékoztatás azt jelenti, csak és kizárólag az ő gondolatai juthatnak el a nagyérdeműhöz.
Független és kiegyensúlyozott tájékoztatás például az, amikor a túlfejlett James Bond komplexussal rendelkező MSZP-s képviselő belopózik egy vidéki kórházba, ott elhalad ugyan számos felújított (vagy felújítás alatt álló) részleg mellett, de valahogy a fényképezőgépe nem akar működni, majd mikor végre talál egy még fel nem újított tornyot, azt bőszen körbefényképezi. Hazaérve gyorsan kilövi a netre, olyan kommentárral, melyből az olvasó (tévesen) azt a következtetést vonhatja le, hogy az adott kórházban ilyen állapotok uralkodnak. Ezt a „hírt” természetesen gondolkodás nélkül veszik át és görgetik tovább a „haladó médiumok”, habár ők is pontosan tudják vagy ha nem, hát nem kerülne sok utánajárásba megtudni, hogy az adott kórházat épp felújítják. Csak nem érdekli őket. Hiszen a cél nem a tájékoztatás, hanem a hangulatkeltés. Ebbe az idillbe zavarnak bele a „nem haladó médiumok”, amikor galád módon megmutatják az érme másik oldalát is.
Visszatérve az eredeti gondolatra... A minap tartottak kormányinfót, melyen ezúttal Orbán Viktor állt az újságírók rendelkezésére. Jöttek is a kérdések, közel három órán keresztül. Köztük az Index újságírójának kérdése, melyben azt kérte számon a miniszterelnökön, miért állítja azt, hogy a jobboldali kormányoknak általában ellenszélben kell dolgozniuk. Lélekben nyilván már felkészült rá, hogy bármit is válaszoljon majd Orbán, itt lesz a lehetőség újra elővenni és leporolni a régi mantrát, miszerint „brutális túlsúlyban van a kormánymédia”, ezáltal sérül Magyarországon a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás. Csakhogy Orbán ezúttal is „elfelejtett” belesétálni a csapdába és olyant talált mondani amitől a jelenlévő összes ellenzékinek arcára fagyott a mosoly. Felhívta a figyelmet arra az aprócska tényre, hogy elég csak a jelen sajtótájékoztatón körülnézni és egyből választ kap a kérdésére. Ahogy fogalmazott, „ha itt most feltennénk a kérdést az újságíróknak, hogy ez a kormány maradjon vagy jöjjön egy másik, a szavazást 80-20 arányban elveszteném”. (azt halkan teszem hozzá, még aznap egy rakás ellenzéki médium hisztizte tele a netet azzal, hogy őket nem hívták meg. Milyen lett volna az arány, ha még ők is ott vannak?) Az „indexes” srác meg körbenézett és inkább csendben leült. Gondolom neki is leesett, hogy ezzel itt most tényleg kár lenne erőlködni, mert gyorsan bohóc válik belőle. Ahogy mondani szokás, sakk és matt.
Facebook oldal linkje, csatlakozz! :)
