Kezdjük azzal, hogy egy gondolatot, amolyan „alapvetésként” mindjárt az elején rögzítünk. Már csak azért, mert így valószínűleg sokkal érthetőbb lesz az egész, alant elterülő gondolatmenet. Nos szóval, egy katasztrófahelyzet, jelen esetben járványügyi vészhelyzet, elleni védekezésnek van egy bevett menete. Ezt nem kell feltalálni, ez megvan, egy bevett séma szerint működik. Alapja az emberiség által az évszázadok során begyűjtött tapasztalat. Ez része a WHO ajánlásának, ezt a sémát alkalmazzák gyakorlatilag mindenhol a világon. A járvány terjedésével, erősödésével összhangban léptetik életbe az újabb és újabb, általában az előzőnél „erősebb” intézkedéseket. Ezeket a „lépcsőfokokat” nem igazán lehet felcserélni, nem is igazán lenne értelme, hiszen ezek egymásra épülnek. Ez nem egy titkos recept, teljesen nyilvános, így aki akarja az megnézheti és ezáltal pontosan tudni fogja, mi lesz a védekezés következő lépcsőfoka.
Mindezt azért írom, hogy egyértelmű legyen, amikor az elmúlt hetekben Gyurcsány azzal szórakozott, hogy amolyan önjelölt járványügyi szakértőként osztotta az észt arról, mikor mit kell csinálni, egyszerűen csak ezt a listát olvasgatta. Minden bevezetett intézkedés után átugrott a következő pontra és elkezdte fennhangon követelni, azt a látszatot keltve, mintha ő adná az ötleteket. Pedig hát most sem kellett feltalálni a spanyol viaszt... Egyfajta politikai pávatánc volt ez, a szavazókkal próbálta elhitetni, hogy milyen okos, ügyes és rátermett is ő. Az már tényleg a pofátlanság netovábbja volt, hogy minden ilyen lépcsőfok után bőszen megveregette a saját vállát és telekürtölte a médiát azzal, hogy itt ő osztja a tanácsokat, ő vezényli a védekezést, mert mindenki más hülye hozzá.
Aztán, hogy el tudjuk képzelni, milyen is lehet ilyen körülmények közt dolgozni, súlyos döntéseket meghozni, gondosan ügyelni arra, hogy kerüljünk mindenféle kapkodást (hiszen egy rossz időben meghozott döntésnek súlyos következményi is lehetnek), tehát milyen lehetett Orbán Viktornak lenni... Szóval képzeljük el a következő szituációt:
Egy gyárban, mondjuk egy autógyárban dolgozunk, a mi feladatunk a termelés irányítása. A munkafolyamatok egy meghatározott sorrendben zajlanak. Először kivágják az alkatrészt a tábla lemezből, aztán elviszik azt az élhajlítóhoz és meghajlítják. Ezután viszik a hegesztőhöz, aki a megfelelő helyeken meghegeszti. Aztán csiszolják, majd festik. Mivel ez a logikus sorrend, sőt felcserélhetetlen sorrend (nyilván nem lehet először lefesteni az alkatrészt, utána meghegeszteni és végül kivágni a tábla lemezből) így az üzemben mindenki tisztában van ezzel a sorrenddel. És akkor van egy „rendkívül szimpatikus” kolléga a cégnél, nevezzük Ferinek az egyszerűség kedvéért, aki azzal szórakozik (és próbál jó pontokat szerezni a főnöknél), hogy minden lépés előtt tele sivalkodja a céget azzal, hogy mit kell most csinálni. Már reggel elkezdi, hogy „ki kell vágni az alkatrészt! Értsétek már meg, ki kell vágni az alkatrészt!”, aztán mikor látja, hogy vágják, gyorsan rázendít, hogy „le kell hajlítani, nem igaz, hogy nem értitek meg, hogy le kell hajlítani!”. És miközben hajlítják, ő már szalad is körbe, azt üvöltözve, hogy „a hegesztőhöz kell majd vinni! Nem igaz, hogy ilyen hülyék vagytok, hát le kell hegeszteni!”. És persze minden lépés után látványosan megveregeti a saját vállát és elmeséli a főnöknek, hogy mekkora mázli az ő jelenléte, mert ez a sok hülye magától nem tudná mit kell csinálni. Ugye mekkora élmény lenne mellette dolgozni? És vajon hányszor menne fel a pumpa az emberben annyira, hogy úgy izomból képen törölné az illetőt?
Nos akkor most képzeljük el, hogy nem egy cégnél irányítjuk a termelést, ahol ha kapkodunk vagy idegből cselekszünk, a legnagyobb baj ami történhet, hogy néhány alkatrészt ki kell majd dobni és újra gyártani, hanem egy országot vezetünk egy katasztrófa helyzetben, ahol egy-egy döntésünk emberek tíz-, és százezreinek életére van hatással. Ahol egy-egy rosszkor, rossz időben meghozott döntésen munkahelyek tízezrei múlnak (és ezzel családok tízezreinek megélhetése kerül veszélybe), de még rosszabb esetben akár emberi életek is múlhatnak. Persze a kibicnek semmi sem drága...
A Netbetyárblog Fecebook oldala, csatlakozz!
Ha tetszett, osztd meg a Facebook-on is:
