Tudta ön, hogy az Árpád-ház már évszázadokkal Szent István megkoronázása előtt kihalt? Vagy azt, hogy Március 15.-én a honfoglalást ünnepeljük, ami 1939-ben volt és melynek során kiűzték a törököket egy nemzeti vágta keretében? Nem, ezeket nem egy füstös kiskocsma borgőzben pácolt közönsége mondta. Ezek, többek közt, egy leendő tanár és egy friss diplomás meglátásai...
Tegnap este kapcsolgattam kicsit a tévét unalmamban, mikor is szembe jött velem az egyik ismert kereskedelmi csatornán az "Észbontók maraton". Az elmúlt évek adásait ismételték, kora délutántól egészen késő estig. Aki esetleg nem emlékezne már eme "műveletlenségi vetélkedőre", annak dióhéjban:
A műsor koncepciója a következő volt: adott egy férfi és egy női páros, akik külön-külön helységben üldögélnek és a számukra feltett (általában nem túl nehéz) kérdésekre próbálnak válaszolni. A párosokat, hogy is fogalmazzak finoman, nem éppen "Nobel-díj várományosokból" válogatják ki, legyünk őszinték, a "minél hülyébb, annál jobb" elv érvényesül a szelektálásnál. Ők azt hiszik, egy vetélkedőn vannak, versenyzőként, ezért kapják a kérdéseket. Valójában az igazi versenyzők a stúdióban ülnek és a feladatuk kitalálni, hogy az "Észbontók" ott elkülönítve vajon helyes választ adnak-e a feltett kérdésre vagy ha nem, hát mekkora marhaságot fognak elővezetni.
